Az Otthon Start javíthatja a lakáshoz jutás esélyét

Az Eurostat friss adatai szerint gyorsan emelkednek a lakásárak az EU-ban. Az unió egészében 2025 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest 5,7%-os drágulást mértek, míg Magyarországon 5,8%-kal nőttek az árak. Ilyen környezetben jön az új kedvezményes hitelprogram.

Az áremelkedés eddig kiszorította a lakáspiacról azokat, akik nem rendelkeznek jelentős önerővel. 

A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzésében Petz Raymund megállapítja, hogy a trend folytatódik: 2010 óta az uniós ingatlanárak közel 58%-kal nőttek. Magyarországon jóval az EU-átlag feletti az emelkedés: a lakásárak 260%-kal (!) nőttek 2010 és 2025 első negyedéve között. Ezzel hazánk az éllovasok közé tartozik, csak Portugália előzi meg ebben a tekintetben.

Ez a trend az ingatlanbefektetők számára jó hír, de komoly kihívást jelent a fiatalok és az első lakást vásárlók számára. A meredek áremelkedés kiszorította a lakáspiacról azokat, akik nem rendelkeznek jelentős önerővel vagy családi segítséggel. A bérlakáspiac párhuzamos drágulása szűkíti a menekülőutat.

Ebbe a környezetbe érkezett a magyar kormány új intézkedése, a szeptemberben induló az Otthon Start lakáshitel program. Az első ingatlanjukat vásárlók számára 3%-os kamatozású lakáshitel válik elérhetővé a piacon. A jelenlegi piaci kamatszint az MNB szerint májusban 6,7% volt. A szárnyaló magyarországi hitelpiacnak (az idei első öt hónapban 27%-kal nőtt a kihelyezett lakáshitelek összege) nagy lökést adhat az új kamattámogatott hitelprogram. Kérdéses, hogy ez az intézkedés mennyire fogja felfelé hajtani a keresletet – és ezzel együtt az árakat is.

A GKI értékelése szerint az Otthon Start lakáshitel-program fontos és időszerű kezdeményezés, amely jelentős segítséget nyújthat a fiatal családoknak és első lakást vásárlóknak. A kedvezményes hitelkonstrukció javíthatja a lakáshoz jutás esélyét, különösen egy olyan időszakban, amikor a piaci hitelkamatok még mindig sokak számára elérhetetlenné teszik az ingatlanvásárlást. A program így hozzájárulhat a lakhatási biztonság növeléséhez és a társadalmi mobilitás erősítéséhez.

A tartós hatás érdekében azonban érdemes a keresletélénkítést kínálatbővítő intézkedésekkel is kiegészíteni. A beruházások ösztönzése, az építési szabályozás egyszerűsítése, valamint célzott bérlakásprogramok elindítása hosszabb távon kiegyensúlyozottabb lakáspiacot eredményezhet. Így a támogatás valóban szélesebb rétegek számára válhat elérhetővé, nem csupán a tehetősebb háztartások kiváltságává.

Fotó: Pexels